Tematika


Előadástematika

A KARDIORESPIRATÓRIKUS RENDSZER ÉLETTANA

MSC  2010/2011 Akadémiai év I. félév

  1. A kardiorespiratorikus rendszer felépítése és funkcionális jellemzői

-        A kardiorespiratorikus rendszer elmeinek, felépítésének és működésének áttekintése.

  1. A légzés mechanikája, légzési munka

-        Légzésfrakciók, spirometria. A légzőrendszer elemei, azok mechanikai jellemzése. A compliance es elastance fogalma.  A légzési nyomás-térfogat viszonyok, a légzőrendszer hiszterézise. A magzati tüdő mechanikája, születés utáni adaptáció, surfactant. A légzési munka fogalma és annak nagyságát meghatározó tényezők. A légzés alkalmazkodása fokozott fizikai munkához,. Asthma bronchiale.

  1. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben

-        A gázok diffúziója és a diffúziót meghatározó tényezők. Gáztranszport a légutakban, és a szövetekben. A parciális nyomás fogalma, a légzőrendzserre és a szövetekre jellemző értékek.

  1. A légzési gázok szállítása a vérben, a vér pufferrendszerei.

-        A haemoglobin oxigénkötő tulajdonságait meghatározó tényezők. A magzati haemoglobin es a myoglobin oxigénkötése. A haemoglobin szaturációs görbéje. A széndioxid szállítása a vérben, Hamburger shift. A vér pufferrendszerei és azok működése. A metabolikus és respiratorikus acidózis és alkalosis akut és krónikus formái, base excess.

  1. A légzésszabályozás.

-        A vérgázok szerepe a központi légzésszabályozásban. A légzőközpontok felépítése és működése, ritmusgenerálás. Kóros légzésformák, apneusias, Kussmaul és Cheyne-Stokes légzés.

  1. A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése.

-        Az ioncsatornák és ionáramok általános jellemzése. Kapuzás, áram-feszültség diagramm. Állapotmodellek, zárt, nyitott és inaktivált állapotok, valamint az egyes átmenetek fogalma, jellemzése. A munkaizomsejtek legfontosabb ioncsatornái és ionáramai: nátrium, kálium, kalcium és klorid áram.

  1. A szívizomsejt akciós potenciáljának mechanizmusa, a sejtről-sejtre történő ingerületvezetés.

-        Az akciós potenciál jellemző paraméterei, fázisai. Az egyes ionáramok szerepe az akciós potenciál kialakításában. Regionális eltérések az akciós potenciál morfológiájában. Az akciós potenciál terjedése a szívizomzatban, gap-junctionok szerepe. Az ingerlékenység fázisos változásai, refrakter periódus fogalma, jelentősége.

  1. Ingerképzés és ingerületvezetés, EKG.

-        Az ingerképzés és ingerületvezetés mechanizmusa a szívben. A vegetativ szabályozás szerepe az ingerképzésben. Morfológiai és funkcionális eltérések az ingerületvezető pálya sejtjei között. Az ingerületvezető pálya mint frekvencia szűrő. Ectopias ingerképzés fogalma, mechanizmusa. Az EKG keletkezésésnek mechanizmusa, elvezetési tipusok. Az EKG egyes hullámainak neve, jellemzői és létrejöttének mechanizmusa.

  1. A szívizomsejt excitációs-kontrakciós kapcsolata.

-        A szívizomsejt szerkezete: membránok alkotta struktúrák, kontraktilis fehérjék. Az excitációs-kontrakciós kapcsolat fogalma. A kalcium indukált calcium felszabadulás folyamata. A kontrakció és relaxacio fogalma, mechanizmusa. A szívciklus folyamata celluláris szinten.

  1. A szívizomsejt kalcium homeosztázisa.

-        A kalcium mint másodlagos hírvivő a szívizomban. A citoszolikus kalciumszint által szabályozott folyamatok, a kalciumkötő fehérjék jelentősége. A kalmodulin és kalmodulin-kináz rendszer. Beat to beat, közép és hosszútávú szabályozás.

  1. A szívizomsejt mechanikai sajátságai, kontraktilitása.

-        A kontrakciós erő mérésének módzserei. Izometriás, izotóniás, auxotóniás kontrakció fogalma. Az erőgeneráló rendszer szerkezete, működése, mechanikai tulajdonságai. A kontrakciós ciklus. A kontraktilitás szabályozása a myofilamentumok szintjén.

  1. A szív mint pumpa: szívciklus, intrinsic szabályozás.

-        A szívciklus. A perctérfogat és szabályozása. A kamra geometriájának hatása a pumpatevékenységre, a Laplace törvény. Kamrafunkciós görbék, az ejekciós frakció fogalma. A Frank-Starling mechanizmus.

  1. A szívműködés extrinsic szabályozása: hormonok, idegi hatások.

-        A vegetativ idegrendszer szabályozó működése. Szimpatikus és paraszimpatikus hatású anyagok sejtszintű és szervi hatásai. Inotróp peptidek.

  1. Az elektromos működés és a pumpafunkció zavarainak celluláris és molekuláris háttere.

-        A szívelégtelenség és a ritmuszavarok okai, mechanizmusa. Az aritmiák típusai. Szisztolés és diasztolés dysfunctio. Ventricularis hypertophia, dilatation. Rendszerbetegségekhez kapcsolódó szívproblémák.

  1. A vér rheológiai sajátságai, az érpálya mechanikája.

-        A vér mint folyadék fizikai tulajdonságai. A viszkozitás fogalma, a vér viszkozitását meghatározó tényezők. A vér viszkozitásának patológiás változásai. Az érfal biomechanikája, Hagen-Poisseuille törvény. Az erek ellenállását meghatározó tényezők, szélkazán funkció.

  1. A mikrocirkuláció sajátságai fiziológiás és kóros viszonyok között. A nyirokkeringés jellemzői.

-        Ozmotikus és onkotikus nyomás fogalma, jelentősége. Nyomásváltozások a kapilláris mentén.  A nyirokképződés mechanizmusa, nyirokkeringés. A mikrocirkuláció kóros változásai, ödémaképződés lehetséges mechanizmusai.

  1. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás.

-        A vascularis simaizom sajátságai. A basalis tonus fogalma. A lokális áramlásszabályozás metabolikus és humorális tényezői.

  1. Az erek működésének központi szabályozása:  humorális és idegi hatások, az endothelium szerepe.

-        Az erek ellenállásának meghatározásásban résztvevő pályák, mediátorok, receptorok.Vasoconstrictor tonus. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. Adrenerg, cholinerg hatások. Az endothelsejtek receptorai és szerepe a humorális hatások közvetítésében.

  1. Egyes szervek helyi áramlásszabályozási mechanizmusai: agy, bőr, vázizom, splanchnikus területek.

-        Basalis és vasoconstrictor tonus az egyes szervekben. A Monro-Kellie elv és következményei. A liquor cerebrospinalis képződése, keringése, felszívódása. Vér-liquor, vér-agy és agy-liquor gát. Az agy vérátáramlásának autoregulációja, Cushing reflex. A bőr vénás rendzserei, szerepük. Axon reflexek. A vázizomzat ereinek adaptációja a változó fizikai aktivitáshoz.

  1. A koszorúserek átáramlásának lokális szabályozása, a szívizomzat anyagcseréje.

-        A koszorús erek átáramlásának fázisos jellege és alkalmazkodása a szív, illetve a szervezet változó anyagcsere igényeihez. A lokális keringésszabályozás elemei, hypoxia, purinerg reguláció. A szívizomzat anyagcseréjének specifikus elemei, alkalmazkodása fiziológiás és pathológiás viszonyok között. Az oxygen-paradox fogalma.

  1. A vesekeringés jellemzői. A keringő vér térfogatának és eloszlásának  szabályozása: a RAS, ANF és kallikrein-kinin rendszerek integrált működése.

-        A vesék vérátáramlásának lokális és szisztémás szabályozása, az autoreguláció szerepe és terjedelme. A keringő vértérfogat szabályozásának idegi és humorális elemei. A térfogatszabályozásban szerepet játszó hormonok, transzmitterek, receptorok. A vese és a szív mint endokrin szerv.

  1. Kisvérköri keringés, magzati keringés, az újszülött keringésének alkalmazkodása.

-        A kisvérkör speciális nyomásviszonyai, Starling erők és ödémaképződés a tüdőben, asthma cardiale. Humorális tényezők, a hypoxia, hypercapnia szerepe. A magzati keringés specifikus tényezői: keringési pálya és anyagszállítás. A születés utáni alkalmazkodást kiváltó hatások és az alkalmazkodás mechanizmusa.

  1. A vérnyomás rövid- és hosszú-távú szabályozása.

-        A keringésszabályozó központok anatómiája és működése. Keringésszabályozó reflexek, a pressor és depressor válasz mechanizmusa. Loven, Goltz és Bainbridge reflex. A keringés- és légzés-szabályozás integrációja.

  1. A kardiorespiratorikus rendszer alkalmazkodása az egész szervezetet érő hatásokhoz: fizikai munka, stressz.

-        A testhelyzet és a környezeti hőmérséklet hatásai a keringésre. A keringés adaptációja a változó fizikai munka igényeihez. Psychés hatások, stressz.

  1. A kardiorespiratorikus rendszer kóros működése.

-        A kardiorespiratorikus rendszer betegségeinek részaránya a haláloki statisztikákban. A kardiorespiratorikus rendszer leggyakoribb betegségei és azok mechanizmusa. A keringési shock fogalma, mechanizmusa, terápiás lehetőségek.

 

A tematikak letölthető innen

Utoljára módosítva: 2010. szeptember 10.